Vállfájdalom: a befagyott váll szindróma A vállfájdalom egyik leggyakoribb fajtája az úgynevezett befagyott váll szindróma, elsősorban a középkorú, 35-55 éves korosztályt gyötri meg. A vállban kialakuló fájdalom lassan jelentkezik, fokozatosan erősödik, és kezelés hiányában akár évekig is megkeserítheti az életünket.

Mi az a befagyott váll szindróma?

Sok emberrel fordul elő, hogy reggel arra ébred, hogy alig tudja mozdítani a vállát, és óvatos bejáratás után a fájdalom csak lassan enyhül. Az ilyen vállfájdalom tipikus tünete a befagyott váll szindrómának, ami a vállízület, illetve a vállízületet körülvevő tok és szalagrendszer krónikus gyulladása miatt alakul ki.

A gyulladás kialakulása számtalan okra vezethető vissza, de a lassú, fokozatos megjelenés miatt sokszor előfordul, hogy nem is igazán tudjuk megmondani, hogy miért fáj vállunk? A gyulladást előidézheti a rossz testtartás, mely a vállban fokozatos feszültséget eredményez. A váll helytelen tartása emelésnél, edzésnél vagy akár ülés közben mind közre játszhat a vállízületi gyulladás kialakulásában. 

A vállízület gyulladása  fájdalommal és a mozgások beszűkülésével jár. A krónikus hosszabb ideje fennálló gyulladás következtében a vállat körülvevő kötőszövet megvastagszik és letapad ezzel tovább szűkítve a vállízület mozgástartományát. A mozgástartomány beszűkülését akkor vehetjük észre, amikor levesszük a kabátot, lehajolunk bekötni a cipőnket, vagy éjszaka megigazítjuk a párnát a fejünk alatt. Ezek a mozgások mind fájdalmat okoznak a vállban. A páciensek a fájdalom, és a folyamatosan csökkenő mozgásterjedelem miatt egyre kevesebbet mozgatják az érintett vállat. Igyekeznek kompenzálni, a vállat mentesíteni, elindítva egy ördögi kört,melynek eredménye, hogy tovább romlik az ízület állapota.

A vállfájdalom kezelése

Egy konkrét példán keresztül szeretnénk bemutatni, rendelőnkben hogyan kezeljük azokat, akik vállfájdalommal, befagyott vállszindrómával keresnek fel minket. Nemrég egy 50 év körüli hölgy jelentkezett nálunk jobb oldali váll panaszokkal. A problémája 6 hónapja kezdődött el, a vállfájdalom miatt fokozatosan beszűkültek a vállízületi mozgásai, képtelen volt a hátát megtörölni, és elmondása szerint már a konyhaszekrény felső polcait sem érte el. A páciens a kezelőorvosától befagyott váll diagnózissal érkezett hozzánk a Budapestfizio rendelőbe. Korábban orvosa beutalta többféle kezelésre, már túl volt sok alkalom elektroterápián , és 10 alkalom gyógytornán, de a panaszai jelentősen nem javultak. A kezelések után a fájdalom kicsit enyhült, de 1-2 nap múlva minden panasz visszatért.

Kikérdezés és a mozgásvizsgálat folyamán kiderült, hogy nem csak a vállával van gond, a nyaki vállövi régió is fájdalmas. Ülő munkát végez és minden délutánra úgy érzi, hogy "beszakad" a háta, merev a nyaka, illetve a válla is nagyon fájt. Előfordult, hogy migrénes fejfájások gyötörték.

A mozgásvizsgálat során megállapítottuk, hogy a váll-, felkar, lapocka körüli izmok rövidültek letapadtak. A fej tartása előre helyezett ezért az alsó nyaki csigolyák túlterheltek, mert azok kénytelenek tartani a fej súlyát. A vállait előre felhúzva tartja, ezzel megfeszítve a nyaki vállövi izmokat. A jobb mellizom rövidült, mely korlátozza a váll hátrafele irányuló mozgásait.   A csuklyás izom köteges, rövidült nagyon kemény tapintatú, és a kar mozgásoknál ez az izom sajnos túlműködik. Ezért  a váll és lapocka normál esetben harmónikus ritmusa megbomlott, mivel a kar emelését legfőképp a csuklyás izom  végezte, és a lapocka körüli izmok nem kapcsolódtak be megfelelően a mozgásba. A váll mozgásai beszűkültek 90 fok fölé nem tudta emelni a karját.

Komplex terápia

Első alkalommal trigger pont terápiával, manuálterápiával oldottuk a nyaki vállövi izmokat, felkar izmokat és a lapocka körüli hátizmokat. A lapockát speciális fogásokkal mobilizáltuk, végül köpöly segítségével a kötőszövetet (fasciát) lazítotottunk.

A kezelés végére kinyílt a vállízület, és a paciens előre oldalra, szinte teljes mozgástartományban meg tudta emelni a karját. Otthoni gyakorlatokat is összeállítottunk, hogy a kezelés eredményeképpen elért nagyobb mozgás tartományt fenn lehessen tartani.  Házifeladatként mobilizáló tornagyakorlatokat és nyújtó-lazító gyakorlatokat kapott.

Hetente egyszer kezeltünk összesen 7 alkalommal. A 7. alkalom végére a vállízület teljes mozgásterjedelme helyre állt, és a fájdalmak is megszűntek. Otthonra  nyújtó és vállizom erősítő gyakorlatokat adtunk neki, hogy a fájdalom mentes teljes mozgás tartományt sikerüljön sokáig megőriznie illetve a váll körüli izmokat tovább fejlesszük. Fontos, hogy a korábban túlterhelt izmok ne feszüljenek be ismét, ne tapadjanak le megint. Egy hónap elteltével ismét találkoztunk,a kontrol kezelésen trigger pont terápiával,fdm-mel és fascia lazító fogásokkal, a váll és nyaki régió körül ismét átkezeltük az izmokat, kötőszövetet illetve ellenőriztük, hogy minden gyakorlatot helyesen végez-e otthon a páciens. Bizonyos időközönként érdemes  egy-egy kontrol terápiát beiktatni, hogy meggyőződjünk biztosan minden rendben , a jó irányban haladjon.